Délmagyar logó

2018. 10. 20. szombat - Vendel Még több cikk.

Egy lépéssel közelebb egy újabb hidegháborúhoz

Hazánkba hamarosan amerikai harci járművek érkezhetnek, hogy a NATO ezzel növelje a kelet-európai államok biztonságérzetét Oroszországgal szemben. A szakértők szerint ezzel még nem tér vissza a fegyverkezési verseny, de már közel állunk hozzá.
Az Amerikai Egyesült Államok nemrég bejelentette: több száz nehéz haditechnikai eszközt – harckocsit, páncélozott harcjárművet és önjáró tüzérségi eszközt – telepít a térségbe és – sajtóinformációk szerint – Magyarországra is. Bár ez semmilyen nemzetközi egyezményt nem sért, az orosz kormányt további erőfitogtatásra késztetheti, a nagy kérdés pedig az, hogy hogyan érinti ez hazánk keleti kapcsolatait, ha a telepítésre valóban sor kerül?

Magyarország: Igen

Bár Hende Csaba honvédelmi miniszter korábban cáfolta, hogy létezne hivatalos amerikai megkeresés, minden jel arra mutat, hogy létezik ilyesmi, és hamarosan megérkezhetnek a harci járművek. A The New York Times nyár közepén már cikkezett arról, hogy Amerika ötezer katonára való nehézfegyvert küldhet Kelet-Európába – többek között hazánkba is –, és bár a hír bombaként robbant, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) szűk egy évvel ezelőtt tartott csúcstalálkozóján már döntöttek a kérdésben. És ezen Magyarország is igennel szavazott.

 Amerika javára billen a mérleg


Gazdasági szempontból a jelenlegi helyzetet össze sem lehet hasonlítani az egykori hidegháborús helyzettel. Míg az 1980-as évek végén az amerikai GDP alig duplája volt a szovjetének, 2013-ban ez a különbség már nyolcszoros volt, katonai kiadásokra pedig 2015-ben közel tízszer annyit költött Washington, mint Moszkva. Mindez azt jelenti, hogy egy esetleges fegyverkezési verseny esetén Oroszország már a rajtvonalnál elbukna.

– A walesi NATO-csúcstalálkozón a tagországok amellett tették le a voksukat, hogy a szervezet erősítse jelenlétét Kelet- és Közép-Európában. Ezt elsősorban a balti államok és Lengyelország szorgalmazta, de Románia és Bulgária is igényelte. Mivel Walesben Magyarország is igennel szavazott a tervre, ez azt jelenti, hogy a magyar politikai vezetés is belemegy abba, hogy idehelyezzék a nehéz haditechnikai eszközöket – mondta lapunknak dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő (kis képünkön). A szakember szerint ha ez valóban bekövetkezik, az 70 darab haditechnikai eszközt jelent majd demonstratív és hadgyakorlati céllal.

– A NATO korábban ígéretet tett arra, hogy állandó jelleggel nem telepít haderőt és nem telepít katonai infrastruktúrát a térségbe. És ezt be is tartja a szövetség, mivel az amerikaiak rotációs jelleggel, vagyis a térségünkben megrendezett hadgyakorlatokon lesznek csak jelen. Persze elméletileg elképzelhető egy olyan helyzet, hogy a térségbeli – közöttük a magyarországi – hadgyakorlatok olyan sűrűk lesznek, hogy gyakorlatilag mindig lesz olyan nyugati NATO-katona, aki itt tartózkodik – mondja Tálas Péter. De milyen hatással lehet ez a magyar–orosz kapcsolatokra?

Már kisebb a nyomás

Nem véletlen, hogy kormányzati szinten nagyon óvatosan bánnak ezzel a kérdéssel, nem tudni ugyanis, hogy Moszkva ezután miként tekint a hazánkkal való kapcsolatára. A hidegháború lezárultával Európa nem volt hajlandó tovább fegyverkezni, így míg az 1990-es évek elején a szövetség költségvetésének csupán felét adta az USA, ma már közel háromnegyedét, 74 százalékot.

A nehézfegyverzet mellett tankok is érkezhetnek Magyarországra. Fotó: U.S. Department of Defense
A nehézfegyverzet mellett tankok is érkezhetnek Magyarországra. Fotó: U.S. Department of Defense

– Ettől függetlenül nem valószínű, hogy bármilyen negatív hatás érné emiatt Magyarországot – véli Tálas Péter. Bár a keleti nyitás egyik fő célpontja Oroszország volt, az év elején a Külügyminisztérium bejelentése szerint ez a folyamat lezárult, így a Moszkvához fűződő viszonyunk is más lett, nem olyan szoros, mint korábban – hangsúlyozza a biztonságpolitikai szakértő. Vagyis bár a gazdasági kapcsolatokat továbbra is szeretnénk fenntartani, politikai értelemben osztjuk azt a közös NATO-álláspontot, hogy a kelet-európai tagállamok számára fenyegetést jelent az ukrán konfliktus.

A cél: gyengíteni Oroszországot

– A Szovjetunió széthullásakor az amerikai és a nyugati stratégia az volt, hogy első körben le kell választani a volt szocialista országokat. Ez a folyamat több lépcsőben ment végbe, az egész alapja pedig a német újraegyesítés volt. Miután ez megtörtént, a következő stratégiai lépésként a Szovjetuniót kellett részekre szabdalni. Ehhez elég volt a balti államok önállósodási törekvéseit támogatni. A jelenlegi helyzetben az amerikai stratégia hasonló alapból indul ki: Oroszországot tovább akarja gyengíteni, ehhez azonban európai szövetségeseket kell találnia. Nagy-Britannia az USA oldalán áll, nemrég pedig a balti államok, a skandináv országok, a lengyelek, a románok és a bolgárok is csatlakoztak ehhez – mondja Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. A szakember úgy látja, ezzel szemben kialakult egy másik blokk, a német–francia–osztrák–cseh–szlovák tengely, amihez Magyarország is csatlakozott. Ez kimondja, hogy az ukrán konfliktust politikai módszerekkel kell megoldani, és nincs szükség amerikai csapatok állomásoztatására.

Krím, a puskaporos hordó

Bár a jelek szerint arra igen kevés az esély, hogy az ukrán–orosz konfliktus más országokra is átterjedjen, van, amivel Moszkvát is fel lehet bőszíteni.

Tálas Péter. Fotó: DM
dr. Tálas Péter. Fotó: DM

– Az idősebb George Bush közel 25 évvel ezelőtt azt írta, hogy Ukrajna számára egy Oroszországgal szembeni viszályban még komoly gondot okozhat a többségében oroszok lakta Krím. Putyinék épp úgy szerezték meg a területet, mint ahogy a Nyugat egykor leválasztotta Koszovót. A felmérések szerint az ukrán lakosság 80 százaléka ebbe már beletörődött, ettől függetlenül ha valami puskaporos hordó lehet, akkor az a Krím – hangsúlyozza Nógrádi György. A legnagyobb kérdés viszont továbbra is az: felrobbanhat?


A kommunikáció az oroszoknak szól

Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta az elmúlt bő egy évben Moszkva többször is demonstrálta katonai erejét: 2014 augusztusában orosz gépek hatoltak be Finnország légterébe, októberben egy felségjelzés nélküli, de feltehetően orosz mini-tengeralattjáró bukkant fel a svéd partoknál, novemberben harci repülőgépekkel többször is megközelítették az észt és litván légteret, 2015 januárjában pedig vadászbombázók húztak el a La Manche csatorna fölött. Ezt látva a NATO kelet-európai tagállamai egyre inkább azt érzik, veszélyben lehet a szuverenitásuk. Az oroszok azonban az egész helyzetet épp fordítva kommunikálják.

– Oroszország jelenleg azt játssza, hogy fenyegetik őt. Politikai értelemben azonban a helyzet még nem jutott el odáig, hogy ennek alapja is legyen. Moszkva számára az a legfontosabb, hogy enyhítsék az ellene bevezetett gazdasági szankciókat, és ennek tükrében pontosan tudják, hogy mit és mit nem tehetnek meg. Az biztos, hogy az orosz vezetés kommunikációja elsősorban az orosz társadalomnak szól, az erődemonstrációval pedig nem a NATO-t, hanem a semleges államokat akarják nehéz helyzetbe hozni – mondja Tálas Péter.

Ettől függetlenül a térségben történő egyetlen katonai lépést sem szabad félvállról venni, a szakértők szerint ugyanis Amerika és Oroszország annyi nukleáris töltettel rendelkezik, hogy egy esetleges harmadik világháború az emberiség végét jelentené.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Van valami a levegőben

Újdonság, hogy rapközeli zenekarok uralják a nagyszínpadokat és a rádiókat úgy, hogy refrénjeiket az ovisok együtt skandálják szüleikkel. Tovább olvasom